Eltűnnek a lemezek és az MP3-lejátszók, a streaming mindent letarolt

Az International Federation of the Phonographic Industry (IFPI) jelentése szerint 2018-ban a globális zeneértékesítés 9,7 százalékkal, 19,1 milliárd dollárra emelkedett. A leggyorsabban növekvő szegmens toronymagasan az előfizetős streamingplatformoké, amelyek összbevétele 33 százalékkal nőtt 2017-hez képest. Ez zsinórban már a negyedik olyan év, amikor a növekedés jól mérhető a zeneiparban.

A zeneipar viszont még így sem mászott ki a gödörből, ahová 2000 óta fokozatosan becsúszott, hiszen 1999-hez képest már csak feleakkora bevételt termel. Jelenleg 255 millió olyan fogyasztó van világszerte, akik valamelyik streamingplatform előfizetői, és ők adják a teljes szektor bevételének 37 százalékát. Ha ehhez hozzászámoljuk az olyan ingyenes felhasználókat is, akik előfizetés helyett reklámokat néznek, akkor ez az arány 47 százalékra nő.

Az Egyesült Államokban még nagyobb húzóerő a streaming, hiszen itt az előfizetők adják a teljes zeneipar bevételének a 75 százalékát, amely a Recording Industry Association of America szerint 10 százalékos növekedés 2017-hez képest

A lemezeladások globálisan ugyanakkor 34 százalékot zuhantak, hiszen a fogyasztók egyre nagyobb hányada már digitálisan vásárolja, hallgatja és streameli a tartalmakat. Meglepetés ugyanakkor, hogy a bakelitlemezek eladása 6 százalékot ugrott egy év alatt, ez a szegmens utoljára 1988-ban tudott ekkora bevételt generálni, és jelenleg 3,6 százalékos a piaci részesedése. A CD-eladások mellett szintén komoly, 21 százalékos visszaesés volt a digitális letöltések piacán.

A streamingforradalmat az ezredfordulós generáció hajtja. Ők – elődeikkel ellentétben – sokkal inkább hajlandóak fizetni az ilyen szolgáltatásokért, annak ellenére is, hogy ezt a generációt sokan a torrentezéssel és a tartalmak illegális úton való letöltésével azonosítják.

A telített piacon egyre több cég versenyez az előfizetőkért. A két legnagyobb jelenleg egyértelműen a Spotify és az Apple Music, de egyre inkább jön fel a YouTube Music és az Amazon Music is.

A felhasználóknak egyre nehezebb dönteni, hogy melyikre fizessenek elő, mivel árban gyakorlatilag azonosak, és a korlátlan zenehallgatás mellett egyik sem kínál túl sok mindent. Néhány vállalat próbál úgy bevonzani kevésbé fizetőképes rétegeket, hogy ingyenessé teszi a felületet, viszont a usereknek cserébe reklámokat kell néznie. Gyakran a döntést a hírnév vagy a zenei kínálat határozza meg.

A YouTube és a Pandora azzal hirdeti magát, hogy az ő algoritmusuk ajánlja a legjobb zenéket a hallgatónak, a Google helymeghatározással összekötve képes lokális zenéket találni, a Spotify pedig gyakorlatilag bármilyen eszközön hallgatható, ráadásul ezt a legegyszerűbb összekötni a közösségi oldalakkal, ami szintén fontos az ezredfordulósok számára.

Mellettük még ott van a Tidal és a Deezer, ahol a legjobb minőségben vannak fent a zenék az ínyencek számára, az Amazon és az Apple pedig főleg azoknak remek, akik a két cég valamilyen hardverével rendelkeznek, legyen az egy iPhone, vagy az Amazon okoshangfala, az Echo. Az Apple híres arról, hogy szereti korlátozni a hardvereihez való hozzáférést más cégeknek. A saját okoshangfalukon, a HomePodon például csak az Apple Musickal lehet zenét streamelni.

Ugyan választék tényleg van bőven, és a középmezőnyben a verseny valóban szoros, viszont az élen egyenlőre senki nem fenyegeti a Spotify piacvezető helyét.

2018 harmadik negyedévében a vállalatnak globálisan 87 millió előfizetője volt, havonta pedig 191 millió aktív felhasználóval rendelkeztek. A második helyen az Apple Music áll 56 millió előfizetővel, a többieket pedig már nehezebb rangsorolni, mivel néhányuk nem közöl előfizetői adatokat, vagy csak kevés országban elérhető a szolgáltatásuk.

Az előfizetők terén valóban a Spotify az első, de továbbra sem ez a legnépszerűbb platform a zenehallgatásra, mivel ez a cím továbbra is a YouTube ingyenes verziójához kötődik. Azonban a streaming így is sokkal értékesebb, mint a reklámokkal generált bevétel, ezért nem is meglepő, hogy a YouTube erősen reklámozza a YouTube Music névre keresztelt előfizetéses szolgáltatását.

A rengeteg előfizető sem garancia a sikerre. Ez javarészt annak köszönhető, hogy a platformokon megjelent tartalmak licencelése nagyon sok pénzt emészt fel, ráadásul a Spotify nem is rendelkezik akkora tőkével, mint az Amazon vagy az Apple, amelyek gyakran képesek kedvezményeket ajánlani az előfizetőknek, míg a Spotify ezt egyszerűen nem teheti meg. A Spotify 2008-as indulása óta 9,75 milliárd dollárnyi jogdíjat fizetett ki az előadóknak, a zenei stúdióknak és a kiadóknak.

A legnagyobb streamingplatform csak tavaly állapodott meg a Warnerrel, amely az utolsó volt a három nagy zenei kiadó közül, akivel még nem volt szerződésük. A másik kettő a Universal és a Sony. A jövőben azonban a streamingplatformoknak elkerülhetetlen lesz, hogy saját előadókat szerződtessenek és maguk adják ki a dalokat és lemezeket, akárcsak teszi azt a Netflix, a Hulu vagy az Amazon a sorozatok és filmek területén.

Az Apple és a Spotify harca nagyon kiélezett lesz az elkövetkező években. Az előbbi már az első számú streamingplatform az Egyesült Államokban, világviszonylatban azonban továbbra is a Spotify vezet. Az Apple szintén nagyobb zenei könyvtárral büszkélkedhet. Míg a Spotify rendszerében 35 millió zeneszám található, addig az Apple-nél 10 millióval több van. Ráadásul az Apple sokkal több exkluzív tartalmat kínál, mivel a platformon nincs ingyenes opció, ezért inkább ezt választják az előadók egy album bemutatójához, vagy egy új szám megjelentetésénél.

A streamingipar a következő években is növekedni fog. A Goldman Sachs szerint 2030-ra már 1,15 milliárd ember lesz előfizetője valamelyik zenei streamingplatformnak, az ebből származó bevétel pedig éves szinten eléri a 37,2 milliárd dollárt. Jól járnak az előadók is, hiszen 27,5 milliárd dolláros bevételre számíthatnak csak a streamingjogokból, a teljes zeneipar bevétele pedig megközelíti majd a 44 milliárd dollárt.